Dokumentum keresés

Esettár

Alkategóriák

A település belterületének határán lévő – családi házak közvetlen közelében elhelyezkedő – külterületi, magántulajdonban lévő, futballpályának kialakított földterület ingatlan sportmérkőzések bonyolítására történő használata, illetve másoknak ilyen használatra történő engedélyezése által okozott zajhatás birtokháborításnak minősül.

Az alperes ingatlanán, a szomszédos ingatlan határvonalától 3 méterre elhelyezkedő, a telekhatárig visszavágott lombozatú diófa, melynek ültetése során a telepítési távolságot nem tartották be, hacsak nem okozza bizonyítottan a szomszédos épület károsodását, vagy nem okoz szükségtelen zavarást, nem valósít meg birtokháborítást, így nem indokolt, hogy a bíróság a fa kivágását rendelje el.

I. A birtokháborítás megszüntetésére irányuló perben a megalapozott, aggálytalan szakértői vélemény alapulvételével hozott elsőfokú elutasító bírói döntés nem fellebbezhető eredményesen, ha a döntést támadó felperes kizárólag arra hivatkozik, hogy sem a szakértői véleménnyel, sem a bírói döntéssel nem ért egyet. 

II. Amennyiben a felperes az ingatlannak nem tulajdonosa, a telekhatárok megállapítását illetően nincs kereshetőségi joga.

I. Nem minősül a joggal való visszaélésnek, ha valaki az alaki hiba (szerződés írásba foglalásának elmaradása) miatt érvénytelen szerződést utóbb nem kívánja megkötni, a szerződési nyilatkozat nem pótolható a bíróság ítéletével.

II. A szóbeli megállapodást követően az alperes által kifizetett vételár a szerződés megkötésének elmaradása esetén sem minősül jogalap nélküli gazdagodásnak, ha a felperes nem jutott vagyoni előnyhöz, mert a megvásárolni kívánt ingatlanra az alperes tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba utóbb elbirtoklás jogcímén került bejegyzésre.

III. A tulajdonos részére nem adható birtokvédelem olyan ingatlanra, melyet annak birtokosa 15 év szakadatlan birtoklást követően elbirtokolt, és a bíróság a birtokháborítás megszüntetése tárgyában indított perben a birtokos, mint alperes viszontkeresetére az elbirtoklást megállapította. A tulajdonos hozzátartozójának az ingatlanra történő földhasználókénti bejegyzése nem minősül a tulajdonnal való rendelkezésnek, és a tulajdonostól a földalapú támogatás megvonása sem eredményezi az elbirtoklás megszakadását.

IV. A birtokos, aki az ingatlant sajátjaként birtokolja, nem hivatkozhat elbirtoklásra, ha a tulajdonos rendelkezik az ingatlannal, és az elidegenítést az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

 

 A társasházi garázsok használatának évtizedek óta kialakult rendje szerinti birtoklás – birtoksértő cselekmény hiányában – nem minősíthető birtoksértésnek amiatt, mert a társasház fennmaradási engedélyéhez mellékelt helyszínrajzon a gépkocsi tárolók tekintetében feltüntetett számozás nem egyezik meg a lakásingatlanok sorszámával. Az e bizonyítékra hivatkozó, a garázsok felcserélését célzó birtokvédelem körében előterjesztett igény nem megalapozott.

I. A társasház falán a csapadékvizet levezető csatorna – más tulajdonosok hozzájárulása nélküli – oly módon történő átalakítása, hogy lehajtható vízterelő lemezzel a lefolyó vizet össze lehessen gyűjteni, birtokháborítást valósít meg, ha a kiömlő víz a társasház falának, illetve a vizet összegyűjtő hordó alatti betonpadozatnak a vizesedését, károsodását okozza.

II. Az ingatlanok vonatkozásában a haszonélvezőnek is van kereshetőségi joga. A haszonélvező akkor is jogosult a birtokvédelemre, ha az ingatlanokat ténylegesen nem lakja, hanem azokat bérbeadás útján hasznosítja.

III. A fél által beszerzett magánszakértői vélemény a fél szakmai állásponttal alátámasztott nyilatkozataként értékelhető, a szakértelemmel bíró személy tanúként hallgatható meg. Szakértőként csak az járhat el a perben, akit a perbíróság rendel ki.

IV. Önmagában az a körülmény, hogy a bíróság a perben nem rendel el igazságügyi műszaki vagy építész szakértői bizonyítást, nem teszi megalapozatlanná az elsőfokú bíróság ítéletét, ha az egyéb bizonyítási eszközöket egyenként és összességében okszerűen mérlegelve helyes végkövetkeztetésre jutott.

I. A felszámolás kezdetét követően a felszámolás alatt álló gazdasági társaság képviselője a cég tulajdonát képező ingatlan vonatkozásában nem jogosult arra, hogy harmadik személy részére szívességi használatot engedélyezzen.

II. A szívességi használat bármikor indokolás nélkül felmondható. Azzal, hogy a cég felszámolás alá kerül, a korábban engedélyezett szívességi használat is megszűnik. Ezért nem valósít meg birtokháborítást, ha a felszámoló biztonsági őrökkel veszi birtokba a felszámolás alatt álló gazdasági társaság ingatlanait, és az oda való bejutásban megakadályozza az egyéb jogcímet igazolni nem tudó korábbi szívességi használót.

I. A vagyonvédelmi célból felszerelt ipari kamerák a szomszédok magánszféráját nem figyelhetik meg. Az intim szféra ilyen módon történő megsértése birtokháborítást valósít meg. Nem valósít meg azonban birtoksértést, ha a felszerelt kamera látószöge a szomszéd ingatlanának csekély, életvitelszerű tartózkodásra nem alkalmas, a mindennapokban nem használt részletét fogja be, mellyel nem okozhat olyan érdeksérelmet, melyet a szomszéd ne lenne tűrni köteles.

II. Becsületsértő kifejezésektől, tettleges becsületsértéstől eltiltásról nem lehet birtokvédelmi eljárás során hozott döntésben rendelkezni. E sérelmek orvoslása nem vonható a birtokvédelmi eljárás keretei közé, ezekkel kapcsolatban a sérelmet szenvedő magánvádas büntető eljárás megindításával léphet fel a becsületsértővel szemben.

III. Amennyiben a tanú nyilatkozata valamely féllel való rokonság, illetve haragos viszony vagy perben állás miatt nem tekinthető elfogulatlannak, azt a bizonyítékok értékelése során nem lehet figyelembe venni, a bizonyítékok közül ki kell zárni. 

IV. Amennyiben a tanú által elmondott vallomás forrása a felperestől származó információ, az a felperes által elmondottakat nem erősíti meg.

I. A lakásingatlannak nem minősülő ingatlant szóbeli megállapodás alapján használó bérlő birtokvédelmi igénye megalapozott, a bérbeadó birtoksértést követ el, ha a szóbeli szerződés felmondására sem írásban, sem szóban nem került sor és a bérbeadó képviseletében eljáró felszámoló előzetes értesítés nélkül az ingatlant birtokba veszi.

II. A bérlő nem igényelheti a bérlemény birtokba történő visszaadását, ha a bérbeadóval, illetve felszámolójával – kényszer vagy fenyegető helyzet nélkül – dokumentáltan abban állapodik meg, hogy a bérlemény birtokát visszaadja. E megállapodással lényegében a korábbi bérleti szerződést a felek megszüntetik, és a bérlő az ingatlan visszaadására köteles.

 

I. Amennyiben az alperes, mint az ingatlan használója a terepviszonyok miatt a telkét biztonságosan csak úgy tudja megközelíteni, hogy részben az önkormányzat tulajdonában lévő út ingatlant, valamint csekély mértékben a szomszédos (felperesi) ingatlant veszi igénybe a beközlekedésre, más megközelítési mód hiányában az alperes e magatartástól nem tiltható el, azt a felperes tűrni köteles.