Dokumentum keresés

Esettár

Alkategóriák

I. Öröklés címén megszerzett ingatlan esetén a tulajdonos (alperes) nem kötelezhető a jogelődjei által épített kerítés bontására, illetőleg új kerítés építésére a jogi határvonalon, hiszen részéről a jogsértés kizárólag abban valósul meg, hogy az öröklés útján tulajdonába került kerítés a szomszéd (felperes) tulajdonában lévő ingatlanon áll, így a jogi határvonal nyomvonalán túl tartja használatában a szomszédos ingatlant. A felperes tulajdonosként ugyanakkor jogosult arra, hogy az ingatlanán jogcím nélkül álló létesítményeket eltávolítsa.

II. Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg (Ptk. 121. § (4) bek.).

III. Amennyiben a per tárgya érinti az ingatlan használati határvonalát, és az ingatlan-nyilvántartási jogi határvonal nyomvonalának természetbeni helyét, és az ingatlan jelzálogjoggal, valamint végrehajtási joggal terhelt, a jelzálogjog, illetve a végrehajtási jog jogosultjának perbe vonása is szükséges.

 

I. Az ún. „nyeles” telek megközelítését szolgáló, beközlekedésre útként használt ingatlanrészre szerződéssel alapított, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi jog gyakorlásának akadályozása birtokháborításnak minősül akkor is, ha a szolgáló telek tulajdonosa azért kerítette el a bejárásra szolgáló területrészt, mert a szolgalmi jog jogosultja úgy használta a parkolóként funkcionáló ingatlanát, hogy a parkoló gépjárművek miatt a szolgalmi joggal terhelt ingatlant tulajdonosa több alkalommal nem tudta megközelíteni.

II. A Ptk. 170. § (1) bekezdését nem lehet kiterjesztően értelmezni, az a telki szolgalom megszüntetésének lehetőségét biztosítja a bíróság számára. A szerződési szabadság alapján létesített szolgalmi jog tartalmát a bíróság nem változtathatja meg akkor sem, ha a perben kirendelt szakértő azt állapítja meg, hogy az ingatlan jelentősen kisebb (176 m2 helyett 7 m2) részére is elegendő lenne a szolgalmi jog. Rendelkezési joguk alapján a szerződő felek módosíthatják eszerint megállapodásukat.

I. A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, így a bíróság a kereseti kérelmet elutasítja, ha a felperes által meghallgatni indítványozott tanúk az alperes birtoksértő magatartásáról nyilatkozni nem tudnak, és a felperes nem szolgáltat egyéb bizonyítékot sem.

I. A Ptk. 100. §-a alapján a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. 

A társadalmi együttélés során a szükségtelen zavarástól történő tartózkodás nemcsak kötelezettséget, hanem jogot is jelent. Nem tartoznak ugyanis a szükségtelen zavarás kategóriájába a mindennapi életvitellel együtt járó, illetve a ház körüli szükséges teendőkkel kapcsolatos zajok, ezek az áthatások az ingatlanok közelsége miatt elkerülhetetlenek. Ebből következően e zajhatások birtoksértést nem valósítanak meg, a szükségtelen zavarás mértékét el nem érő zajokat a szomszédok tűrni kötelesek.

I. A távvezetékek létesítéséhez kibocsátott jogerős hatósági engedély birtokában végzett munkálatok nem valósítanak meg birtokháborítást, mert annak megállapításához az szükséges, hogy a birtokost a birtokától jogalap nélkül fosszák meg, vagy birtoklásában jogalap nélkül zavarják. A létesítéshez kiadott engedélyek (határozatok) a jogalapot biztosítják az abban meghatározott munkálatok elvégzéséhez.

 II. A távvezetékek létesítésének megbízás alapján történő kivitelezése során a birtokháborítás megszüntetése iránti igényt – függetlenül attól, hogy a tényleges munkát ki végezte – a megbízóval szemben kell érvényesíteni, a munkálatok elvégzése ugyanis az ő érdekkörében áll. 

III. Az engedélyezési eljárás esetleges szabálytalanságát a sérelmet szenvedő fél csak az engedélyező határozat megtámadása útján közigazgatási eljárásban kifogásolhatja, az eljárás szabályszerűségének felülvizsgálatára a birtokvédelmi ügyben eljáró bíróság nem rendelkezik hatáskörrel.

I. Birtokháborítás megállapításához egyértelműen kell bizonyítani azt, hogy a birtokháborító magatartás és a birtoksérelem között ok-okozati összefüggés áll fenn. Ennek hiányában birtokvédelem megalapozottan nem igényelhető.

II. A Ptk. 102. § (1) bekezdése alapján a szomszéd birtokháborító magatartása hiányában is köteles biztosítani, hogy a szigetelési, állagmegóvási munkálatokhoz ingatlanát – kártalanítási kötelezettséggel – a szükséges mértékben igénybe vegyék.

 

I. Az ingatlanépület vizesedésével megvalósuló birtokháborítás során a birtoksértés megállapításához egyértelműen kell bizonyítani azt, hogy a birtoksértő által megváltoztatott helyzet konkrét ok-okozati összefüggésben áll a birtoksérelemmel. Ennek hiányában birtokvédelem megalapozottan nem igényelhető.

II. A szakértő elfogultságát nem alapozza meg önmagában az, ha a fél kizárólag arra alapozza elfogultságra vonatkozó állításait, hogy a vizsgálandó szakkérdésekben számára kedvezőtlen válaszok születtek. A szakértővel szemben előterjesztett elfogultsági kifogást az sem alapozza meg, hogy a szakértő a fél által feltett valamennyi kérdésre nem adott választ. A szakértőnek ugyanis a bíróság által feltett és a per elbírálása szempontjából releváns kérdésekre kell választ adnia szakvéleményében.

I. A korábbi házastárs az életközösség megszakadását követően – a használat tárgyában született megállapodás, vagy határozat hiányában – tulajdonjoga folytán, fizikailag megvalósuló tényleges birtoklás hiányában is úgynevezett szükségszerű birtokosnak minősül, ezáltal birtokvédelem illeti meg.

 

II. A korábbi házastárs birtokvédelmi igényének elbírálása szempontjából nincs annak jelentősége, hogy az ingatlant mikor és milyen szándékkal hagyta el, illetve hogy a felek az ingatlan terheit milyen arányban viselik. Ha a tulajdonostárs az ingatlan zárját és a riasztórendszer biztonsági kódját a tulajdonostárssal előre nem egyeztetve lecseréli és a tulajdonostárs ingatlanba történő bejutását nem biztosítja, birtokháborítást követ el.

I. Amennyiben a hagyaték részét képező ingatlant a törvényes örökösök és a végrendeleti örökös részére ideiglenes hatállyal adták át, az egyik törvényes örökös jogutódjaként fellépő felperes a végrendelet érvényessége iránt indított per jogerős befejezése előtt a hagyatékot kizárólagosan birtokló végrendeleti örökös alperest önhatalommal nem zárhatja ki birtokából, a jogutód a birtokláshoz jogcímmel nem rendelkezik, mivel a hagyatékot ideiglenes hatállyal csak a jogelődje részére adták át.

 

II. Ha az örökhagyó halála óta több év telt, és az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés szerinti örökösök közül senki sem lépett birtokba, az ingatlant kizárólag az egyik örökös használta, akkor ez alapján ráutaló magatartással az örökösök közt használati megállapodás jött létre az ingatlan vonatkozásában, így a felperes, aki ugyan törvényes öröklés címén tulajdonjogot szerzett, a használati megállapodást önhatalmúlag nem változtathatja meg.