Dokumentum keresés

Esettár

Alkategóriák

I. A társasházi közös tulajdonba tartozó helyiségekre vonatkozó adásvételi szerződésre alapított tulajdonosváltozás ingatlannyilvántartási bejegyzésének hiányában a tulajdonostárs a közös helyiségek tulajdonjogát nem szerzi meg, így a többi tulajdonostárssal szemben e helyiségek kizárólagos használatára nem jogosult, a közös helyiségekre való kijutás megakadályozása (lakat felszerelése) birtokháborítást valósít meg.

I. Amennyiben a felperes keresetében az időközben megszűnt birtoksértő helyzet bekövetkezésének megállapítását kéri a bíróságtól, akkor a bíróságnak a Pp. 123. §-ában foglaltak figyelembevételével kell vizsgálnia, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének általános feltételei fennállnak-e.

II. Ha a felperes múltbeli birtoksértés megállapítását arra hivatkozással kéri, hogy az alperes a jövőben esetlegesen hasonló magatartást tanúsíthat, a megállapítási kereset előterjesztésének feltételei nem állapíthatók meg. Ha az alperes a jövőben hasonló birtoksértő magatartást tanúsít, a felperes a korábbiakhoz hasonlóan új birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet, így megfelelő jogvédelmi eszköz áll rendelkezésére a jogainak alperessel szembeni megóvása érdekében, ezért a korábbi jogsértés bírósági megállapítása nem szükséges.

 

I. A társasházban a felperes külön tulajdonába tartozó udvar parkolás és tárolás céljára való, a szívességi használat engedélyezésének visszavonását követő használata birtoksértést valósít meg.

II. Nem tekinthető a per előkérdésének az alperesek által az társasházbeli lakásokat elidegenítő önkormányzattal szemben indított – az udvarrész tulajdonjogára vonatkozó téves tájékoztatásra alapított – per, erre hivatkozással a per tárgyalása felfüggesztésének nincs helye, mivel a bíróság a birtoksértés időpontjában az ingatlannyilvántartás alapján, birtokláshoz való jogosultságot megállapította.

I. Valamely tevékenységből eredő zajhatás akkor is lehet zavaró, ha az nem haladja meg a jogszabályban foglalt határértéket.

II. A szálláshely-szolgáltatással szükségszerűen együtt járó hanghatások (kaputelefon, vendégek beszéde, bőröndhúzogatás) a belvárosi lakókörnyezetben elhelyezkedő társasházi lakás esetében önmagukban nem alkalmasak a birtoksértés megállapítására, mivel  szállóvendégek hiányában a lakások családok általi használata esetén, valamint a belvárosi forgalom nagysága miatt is hasonló zajhatás lenne tapasztalható.

III. A jegyző birtokvédelmi eljárásban az érvényes közgyűlési határozaton és bérleti szerződésen alapuló tevékenység végzését nem tilthatja meg, ez hatáskörének túllépését jelenti. A jegyző határozatában csak – szükségképpeni mértéket meghaladó – a zavaró magatartás megszüntetését rendelheti el.

 

I. A közös tulajdonú épületrészek állagának, eredeti állapotának engedély nélküli megváltoztatása már önmagában is birtokháborító magatartásnak minősül.

II. A légakna funkciója a lakások természetes szellőzésének és megvilágításának biztosítása. A társasház közgyűlésének hozzájárulása és az alapító okirat felhatalmazásának hiányában a légakna beépítésével – fémrács felhelyezésével és a légakna falainak kibontásával – a tulajdonostárs a többi tulajdonostárs sérelmére birtokháborítást valósít meg és köteles az eredeti állapot helyreállítására.

III. Amennyiben a tulajdonostárs a társasház közös tulajdonban álló részein közgyűlési hozzájárulás nélkül végeztet a rendeltetésszerű használathoz nem szükséges, korszerűsítési, felújítási munkákat ennek megtérítését a társasházzal szemben jogalap nélkül gazdagodás címén nem követelheti.

I. Minden tulajdonostársat megilleti a társasház külső homlokzatának mint közös tulajdoni résznek a használata, ez azonban nem jelent kizárólagos használatot, amennyiben valamelyik tulajdonostárs ily módon kívánja e részt használni, az mindenképpen közgyűlési határozatot igényel.

II. A légkondicionáló berendezés kültéri egysége működése során meleg levegőt bocsát ki, így a társasház külső homlokzatán a kültéri egységeknek a tulajdonostárs lakásának ablaka alatt, egymás fölött, a talajszinttől az ablak alsó szegélyéig érő elhelyezése alkalmas a tulajdonostárs békés birtokolásának zavarására, mert a lakás szellőztetését akadályozza és egyben a vagyonbiztonságot is veszélyezteti.

 

I. A birtokperben a bíróság a birtokláshoz való jogosultságot vizsgálja. A tulajdonjog részjogosítványa a birtoklás, használat joga, azonban nem kizárt, hogy a felek megállapodjanak a birtoklás és a használat vonatkozásában. A megállapodás alapján az ingatlan kizárólagos használatára jogosult személy nem követ el birtokháborítást azzal, hogy az ingatlan zárját lecseréli és a megállapodás alapján birtokon kívüli tulajdonostársat a birtokába nem bocsátja vissza.

II. A megállapodással rendezett használat megváltoztatására önmagában nem ad alapot az anyagi helyzet romlása. A birtokperben a bíróságnak nincs lehetősége a családjogi szempontok figyelembe vételére, a döntés kizárólag a birtokláshoz való jogosultságon alapulhat, ennél fogva a bontóperben a lakáshasználat körében meghozandó döntés a birtokper előkérdését nem képezi, a per tárgyalása felfüggesztésére ezen az alapon nincs lehetőség.

I. A társasházban egymással határos lakásokból a felek által kölcsönösen hallható vízfogyasztás hangjai birtokháborítás megállapítására nem alkalmasak, mivel köztudomású tény, hogy a társasházi lakások jelentős hányadában át lehet hallani különböző zajokat, azok a társasházi épület egészére jellemző szigetelési hiányosságokból erednek.

I. Ha a tulajdonostárs a külön tulajdonában tartozó társasházi ingatlanon olyan átalakítási munkát végez amely a társasház közös tulajdonban, vagy más lakók külön tulajdonában álló ingatlanát is érinti, és ehhez a közgyűlés és a tulajdonostársak hozzájárulását nem kéri ki, birtokháborítást követ el.

II. A tulajdonostárs köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetve a bentlakó szükségtelen háborítsa nélkül. Ez alapján nem valósít meg birtokháborítást, ha a korábban közös tulajdonban álló területen található kémény és tetőkibúvó a tetőtér beépítésével a külön tulajdonú ingatlanba kerül, amennyiben ezek hozzáférhetőségének objektív lehetősége fennáll.

I. A birtokháborítás miatt indított perben a bíróságnak nem feladata a kémény kialakítása esetleges építészrendészeti előírásoknak való megfelelőségének vizsgálata. A jogszabályi előírásoknak való megfelelés nem zárja ki az esetleges birtokháborító magatartás megállapíthatóságát, ahogy nem feltétlenül eredményez birtokháborítást a jogszabályi rendelkezések betartásnak elmulasztása sem.

II. A nem vitásan időszakosan (délután, este) üzemeltetett kandallóból származó esetleges és időszakos füsthatás a perbeli lakókörnyezet vidékies jellege folytán nem tekinthető olyan mértékű zavarásnak, mely az alperesek terhén elérné a szükségtelen mértéket, így a kémény használatától való eltiltásra irányuló kérelem nem lehet alapos.