Dokumentum keresés

Esettár

Alkategóriák

I. A bérleti szerződés azonnali hatályú felmondását megelőzően a bérbeadó a bérlőt az ingatlanból nem zárhatja ki, mivel a bérlő az ingatlan birtoklására még érvényes jogcímmel rendelkezik.

II. Ha a bérbeadó az ingatlant a bérlő kizárását és a bérleti szerződés felmondását követően más személynek ismételten bérbe adta, az eredeti birtokállapot helyreállítására a birtokháborítás megállapítása esetén sem kerülhet sor, mert az ez új bérlő jogos érdekeit sértené.

 

I. A társasház osztatlan közös tulajdonába tartozó lakás bérlőjének halálával bérleti szerződés megszűnik, a bérlő lakásban bennmaradó jogutódja külön megállapodás hiányában jogcím nélküli lakáshasználónak minősül, aki a lakás kiürítésére és elhagyására köteles.

II. A bérleti jogviszony megszűnését és a bérlő kiürítési kötelezettségét nem befolyásolja, hogy a bérlő a bérleti szerződést esetlegesen nem beszámítható állapotban írta alá.

I. A peres felek közös tulajdonában álló ingatlan egy részében – a felek közt létrejött használati megállapodás alapján – élelmiszerüzemet működtető tulajdonostárs az üzem működtetésének, és az ingatlanrész használatának jogát harmadik személyre átruházhatja.

II. A peres felek közös tulajdonában álló ingatlan egy részében – a felek közt létrejött használati megállapodás alapján – élelmiszerüzemet működtető tulajdonostárs által harmadik személlyel kötött használati megállapodás olyan körülményváltozás, amelynél fogva a tulajdonostársak a bíróságtól a szerződés módosítását kérhetik.

 

A tulajdonosnak lakása rendeltetésszerű használatához fűződő jogába beletartozik, hogy a lakás nyílászáróit a szellőztetés és fény biztosítása érdekében megfelelően tudja használni. Az az alperesi magatartás, amely a felperesi lakás ablaka előtt redőny felszerelésével a tulajdonostársat e rendeltetésszerű használatban akadályozza, birtokháborítást valósít meg.

I. A társásházban található üzlethelyiség bérlője birtokháborítás címén nem kérheti a tulajdonostársak kötelezését arra, hogy a tulajdonukban található ingatlanra a társasház közös tulajdonába tartozó vezetéken elvégzendő javítások érdekében beléphessen, ha a társasház közgyűlése a vezeték felújítása tárgyában határozatot hozott és felújítást elvégzésére irányuló javaslatot elvetette.

II. A Ptk. értelmében a társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban (Tht.) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz a közös tulajdonban álló épületrészek fenntartásáról és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról. A közgyűlési határozat a tulajdonosok megállapodása, amelyet a bíróság nem hagyhat figyelmen kívül. Amennyiben a közgyűlési határozat jogszabályba vagy az alapító okiratba ütközik, vagy a kisebbség lényeges jogos érdekét sérti, bármely tulajdonos – így a bérbeadó is – kérheti a határozat érvénytelenségének megállapítását, de a bérlő a megállapodással szemben birtokvédelmi igényt nem érvényesíthet.

 

I. Az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan eszmei hányadára kötött adásvételi szerződésben szereplő, meghatározott területrész kizárólagos használatára feljogosító rendelkezés – a többi tulajdonostárs nyilatkozatának hiányában – nem értelmezhető a használat tárgyában a tulajdonostársak közt létrejött megállapodásként, így az ettől eltérően megvalósult használat esetén birtokháborítás nem állapítható meg.

II. Az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan egyes részeinek kizárólagos használatára jogosító érvényes megállapodás hiányában a tulajdonosok az egész ingatlan eszmei hányaduk arányában való közös birtoklására jogosultak.

 

 I. Amennyiben a bérlő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó nyolc napon belül köteles részére a következményekre utalással felszólítást küldeni, majd ha ezt követően nyolc napon belül nem tesz eleget a felszólításban foglaltaknak további nyolc napon belül élhet felmondással. Ha a bérbeadó a felmondást megelőzően felszólítást nem küldött a bérlő részére, akkor a felmondás nem volt szabályszerű, azzal a bérleti szerződés nem szűnt meg, az a feleket változatlan tartalommal terheli.

II. Az Ltv. felmondásra vonatkozó rendelkezései kógensek, azoktól eltérni nem lehet, azonban a jogszabály az azonnali hatályú felmondást nem ismeri és az ezzel ellentétes szerződéses kikötés semmis. Azonban a bérbeadó az Ltv. 26. § (5) bekezdése alapján a 24. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban rögzített okok fennállása nélkül is felmondhatja szerződést ez azonban nem lehet három hónapnál rövidebb.

 

III. A bérleti szerződés megszűnését követően a bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználó kiürítése iránti kizárólag a bírósághoz fordulhat.

 

Az alperes azzal, hogy a felperesi társasházzal szomszédos telken található ingatlant lebontotta, majd helyreállítási munkákat szakszerűtlen végezte el és az alperesi ingatlan vizesedését okozta, az alperest szükségtelenül zavarta az ingatlan zavartalan birtoklásában.

I. Az alperesek nem valósítottak meg birtoksértő tevékenységet, amikor társasház osztatlan közös tulajdonában álló, fából készült pincerekeszeket a közgyűlési határozat alapján lebontatták, mivel a felperesek a pincerekeszekhez való kizárólagos birtoklási jogosultságot igazolni nem tudták és a pincerekeszek elbontásával a birtokuk felett hatalmat nem veszítették el.

II. A bontást elrendelő közgyűlési határozat a társasház által utóbb történt hatályon kívül helyezése a korábbi határozat alapján elvégzett bontást nem tesz birtoksértő jellegűvé. Amennyiben a tulajdonostársak a közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt nem indítottak külön pert, a határozat érvényessége a birtokperben nem vizsgálható.

Valamely ingatlan bejárati ajtajának maró folyadékkal való leöntése nem vitásan alkalmas a birtokháborítás megvalósítására, mint illetéktelen behatás, a felperesi birtoklásba jogszerűtlennek minősül és a zavartalan felperesi birtoklást akadályozza.